Veszprémi Géza Ösztöndíj – második alkalommal hirdet pályázatot az Örökerdő Alapítvány – határidő: május 31!
Az ÖRÖKERDŐ ALAPÍTVÁNY a családdal és a ROTH GYULA ERDÉSZETI TECHNIKUMMAL egyetértésben Veszprémi Géza erdésztechnikus, volt gyakorlati szakoktató nevében ösztöndíjat alapított, mely a 2023/24. tanévre is meghirdetésre kerül.
Az ösztöndíj célja Veszprémi Géza emlékének megőrzése, valamint szociálisan rászoruló, jó szakmai tanulmányi eredményű tanulók jutalmazása.
Az ösztöndíjra azok a diákok pályázhatnak, akik:
- A Roth Gyula Erdészeti Technikum nappali tagozatán tanulnak erdésztechnikusi szakon, 12. évfolyamon
- A 2023/2024. tanévben is az iskola diákjai lesznek 13. évfolyamon
- Az előző- és tárgyév végi szakmai tanulmányi eredményeinek átlaga min. 4,00
- Szociálisan rászorulók
A pályázati űrlap benyújtásának időszaka: április 17. és május 31. között
A jutalmazáshoz bárki hozzájárulhat az Alapítvány számlaszámára (11742087-20086543) utalással, „V.G. ösztöndíj” feltüntetésével. Az Alapítvány a jutalmazásra szánt pénzösszeget elkülönítetten kezeli, felhasználásáról az Ösztöndíj Bizottság dönt.
A pályázati felhívás elérhető a http://www.orokerdo-alapitvany.hu/#tevekenysegeink linken.
Veszprémi Géza 1939-ben született Tényőn. Édesapját 1945-ben elveszítette, így 6 éves korától gyakran betegséggel küzdő édesanyja nevelte 3 testvérével együtt, nagy szegénységben, rendkívül nehéz körülmények között. 1953-ban felvételt nyert a soproni Roth Gyula Erdőgazdasági Technikumba, ahol 1957-ben tett képesítő vizsgát és ugyanebben az évben a Tanulmányi Erdőgazdaságnál már el is kezdett dolgozni, beosztott erdészként.
Két év katonaság után hat évig a Fertőrákosi Kerület vezetője volt, majd ezt követően a Szárhalmi Kerületet vezette 10 évig. Itt kezdett a csemetetermesztéssel foglalkozni, melynek köszönhetően 1977 tavaszán a Tómalmi Csemetekert vezetésével bízták meg. Itt vette kezdetét tudományos munkája, valamint a technikumi és egyetemi gyakorlatok, szakintézmények közötti tapasztalatcserét célzó találkozók szervezése.
A rendszerváltást követően, 35 éves szakmai gyakorlattal került az Erdészeti Szakközépiskolába, mint szakoktató, ahol aktív szolgálatának utolsó 6 évét töltötte. Főállása mellett cserjecsemete termesztéssel is foglalkozott, mely területen végzett munkája elismeréseként 2000-ben Bedő-díjjal tüntették ki.
Hat éves szakoktatói tevékenysége alatt tanulói magabiztos és időtálló tudást szereztek növényismeretből és erdőművelésből, ezen belül is elsősorban a szaporítóanyag-termesztés gyakorlatából. Az iskola falain túl is példát mutatott diákjainak viselkedés, öltözködés, helytállás és szakmaszeretet terén. Nem tűrte a nyegleséget vagy a trágár beszédet. Elvárta az igazmondást, a helytállást és a férfias viselkedést. Megmutatta, hogy az ember számára fontos lehet a munka, és a becsülettel, tisztességgel elvégzett munka örömet is ad.
Nyugdíjba vonulását követően is tartotta a kapcsolatot az érdeklődő diákokkal. Otthonában szaporítóanyag-termesztési szakköröket tartott, ezzel is bővítve több erdész szaktudását.
Magánéletében vallásos, hívő emberként élt, feleségével két gyermekük boldogulásáért igyekeztek mindent megtenni.
Igazságtalanul rövid nyugdíjas évek után, 2009-ben hunyt el.
Élete jól mutatja, hogy tanulással, kitartással, szakmaszeretettel, becsületes munkával és hittel, nehéz sorsú családból indulva is elérhető a biztos megélhetés, a szakmai elismerés, kiemelkedő pályaút.