A Roth Gyula Erdészeti Technikumból hárman (Staritzbüchler Áron , Selmeczi Dávid, Kövér Tamara) utaztunk a németországi gyakorlatra.
Június 18-án megérkezünk az első szállásunkra. Még aznap ellátogattunk a tengerpartra, ahol meg is fürödtünk. Másnap Rostockba és Warnemündébe látogattunk.
Június 20-án megérkeztünk a szállásra.
Mi Wittenhagenben voltunk elszállásolva. Ez egy kis falu, ahol a közösség nagyon nyitott.
Már rögtön az első nap körbevezettek minket megmutatni a munkaterületeket. Megnéztünk egy fakitermelést is. A három hét alatt ápolási munkákat végeztünk. Ritkán volt nehéz a munka.
Eleinte akadtak a nyelvvel problémáink, de napról napra egyre bátrabban használtuk tudásunkat. A kommunikációval ritkán volt problémánk, hiszen a telefonunk is mindig segített, ha kellett.
Volt lehetőségünk egy helyi nagy tehenészethez látogatni egy tanulmányi út keretein belül. Következő alkalommal egy bölényrezervátumban kirándultunk. Megnéztük az 1000 éves tölgyeket, illetve betekintést nyerhettünk egy tanösvény által a lombkoronaszintbe. Egy tanuló meghívott minket motorcsónakázni.
Egy hétvégén kirándultunk Stralsundba, majd onnan Sassnitzba látogattunk, ahol a Kréta Sziklákban gyönyörködhettünk.
Sok kedves embert ismerhettünk meg, befogadtak minket a saját közösségi életükbe is. Gyakran együtt kapcsolódtunk ki délutánonként.
Az utolsó napunkon magyar ételt főztünk nekik, hogy ők is megismerhessék a mi ízvilágunkat. Gulyáslevest és lángost készítettünk nekik, amivel a szívükbe loptuk a magyar gasztronómiát.
Nagy lehetőség volt ez számunkra és mind örülünk annak, hogy éltünk vele. Örömmel gondolunk vissza erre a csodás 3 hétre.
