Veszprémi Géza ösztöndíj – FELHÍVÁS

Veszprémi Géza Ösztöndíj – Harmadik alkalommal hirdet pályázatot az Örökerdő Alapítvány. Határidő: 2024. június 14.

Az ÖRÖKERDŐ Alapítvány a családdal és a Roth Gyula Erdészeti Technikummal egyetértésben Veszprémi Géza erdésztechnikus, volt gyakorlati szakoktató nevében ösztöndíjat alapított, mely a 2024/25. tanévre is meghirdetésre kerül.

Az ösztöndíj célja Veszprémi Géza emlékének megőrzése, valamint szociálisan rászoruló, jó szakmai tanulmányi eredményű tanulók jutalmazása.

Az ösztöndíjra azok a diákok pályázhatnak, akik: 

  • A Roth Gyula Erdészeti Technikum nappali tagozatán tanulnak erdésztechnikusi szakon, 12. évfolyamon 
  • A 2024/2025. tanévben is az iskola diákjai lesznek 13. évfolyamon 
  • Az előző- és tárgyév végi szakmai tanulmányi eredményeinek átlaga min. 4,00 
  • Szociálisan rászorulók 

A pályázati űrlap benyújtásának időszaka: 2024. május 15. és június 14. között

A jutalmazáshoz bárki hozzájárulhat az Alapítvány számlaszámára (12100011-19032258) történő  utalással, „V.G. ösztöndíj” feltüntetésével. Az Alapítvány a jutalmazásra szánt pénzösszeget elkülönítetten kezeli, felhasználásáról az Ösztöndíj Bizottság dönt.

A pályázati felhívás elérhető a http://www.orokerdo-alapitvany.hu/#tevekenysegeink linken.

Veszprémi Géza 1939-ben Tényőn született. Édesapját 1945-ben elveszítette, onnantól betegeskedő édesanyja egyedül nevelte három testvérével együtt, nagy szegénységben, rendkívül nehéz körülmények között. 1953-ban felvételt nyert a soproni Roth Gyula Erdőgazdasági Technikumba, ahol 1957-ben tett képesítő vizsgát. Ugyanebben az évben a Tanulmányi Erdőgazdaságnál kezdett dolgozni, beosztott erdészként. Két év katonaság után hat évig a Fertőrákosi Kerület vezetője. Ezt követően a Szárhalmi Kerületet vezette 10 évig, ahol belépett az életébe a csemetetermesztés. 1977 tavaszán a Tómalmi Csemetekert vezetésével bízták meg, ahol a munka mellett technikumi- és egyetemi gyakorlatok, továbbképzések és tapasztalatcserék is zajlottak. A csemetekert vezetése alatt élte fénykorát. A rendszerváltást követően, 35 éves szakmai gyakorlattal került az Erdészeti Szakközépiskolába, mint szakoktató, ahol aktív szolgálatának utolsó 6 évét töltötte. A feladat nem volt számára egészen új, hiszen előző állomáshelyinek mindegyikén sok gyakorlatot szervezett és vezetett. A felsorolt beosztások mellett másodállású vállalkozóként cserjecsemete termesztéssel foglalkozott. A magyar erdészet fejlesztésében elért eredményeiért, 2000-ben Bedő Albert – emlékéremmel tüntették ki. A Soproni Erdész és Faiparos Diákok Baráti Körének alapító tagja.

Hat éves szakoktatói tevékenysége alatt tanulói magabiztos és időtálló tudást szerzetek növényismeretből és erdőművelésből, ezen belül is elsősorban a szaporítóanyag-termesztés gyakorlatából. Példát mutatott diákjainak öltözködés, viselkedés, helytállás és szakmaszeretet terén is. Nem tűrte a nyegleséget vagy a trágár beszédet. Elvárta az igazmondást, a helytállást és a férfias viselkedést. Megmutatta, hogy az ember számára a munka fontos, és az elvégzett munka örömet is ad. Segítette a gyengébbeket, a gátlásosakat.

Nyugdíjba vonulását követően is tartotta a kapcsolatot az érdeklődő diákokkal. Otthonában szaporítóanyag-termesztési szakköröket tartott, ezzel is bővítve több erdész szaktudását.

Vallásos és hívő emberként feleségével kiegyensúlyozott házasságban élt, két gyermekük boldogulásáért igyekeztek mindent megtenni.

Igazságtalanul rövid nyugdíjas évek után, 2009-ben hunyt el.

Élete jól mutatja, hogy tanulással, kitartással, szakmaszeretettel, becsületes munkával és hittel, nehéz sorsú családból indulva is elérhető a biztos megélhetés, a szakmai elismerés, és megteremthető a biztos családi háttér. Szakmailag és emberileg is kiváló egyéniség volt, lelkiismeretes, dolgos és kötelességtudó, fiatalabb kollégáinak és a diákoknak kiváló példaképe.