Január hónap végén – jan.25.- 30. között – iskolánk támogatásával, Dóra György és Rudasits Gábor testnevelők vezetésével és az Eötvös Evangélikus Gimnázium csapatával közösen – közel 90 tanuló, de összesen 103 fő – ebben a tanévben is megszervezésre került a ROTH iskolai SÍTÁBORA.
Nemzetközi kapcsolatainkat erősítve, felvidéki magyar iskolák tanulóival együtt örülhettünk és élvezhettük e remek sport örömeit – Fátra kiváló lejtőin – DONOVALY-n
A síközpont az Alacsony-Tátra – DÉL, Nagy-Fátra régiókba nyúlik be. Az alapállomása 910 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el és a központ legmagasabban fekvő pontja 1361 m magasságban található. A teljes szintkülönbség 451 métert tesz ki. A lesiklópályák teljes hossza 11,0 km, ebből 7,4 km műhóval borított. Területén 14 sífelvonó és 2 kötélpálya található.
Programunkban – a síbérlet adta lehetőségeinket kihasználva – esti síelés is lehetővé vált a 1,8 km hosszú megvilágított pályán.
Na, kérem szépen… így néz ki, amikor a tanulás szó szerint lejtmenetben a leghatékonyabb!
Idén a ROTH csapata az Eötvös iskola diákjaival kiegészülve összesen 103 fővel vágott neki a hegyeknek, és pillanatok alatt egy igazán összetartó, vidám és meglepően „ütőképes” síkommandóvá kovácsolódtunk.
Területén 14 sífelvonó és 2 kötélpálya található. A síközpont az Alacsony-Tátra déli és a Nagy-Fátra régióiba nyúlik be. Az alapállomás 910 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, míg a központ legmagasabban fekvő pontja 1361 méteren található. A teljes szintkülönbség 451 méter. A lesiklópályák összhossza 11,0 km, amelyből 7,4 km műhóval borított. Programunkban – a síbérlet adta lehetőségeinket kihasználva – esti síelés is lehetővé vált a 1,8 km hosszú megvilágított pályán.
A donovalyi pályák ezúttal is olyan állapotban vártak minket, mintha előző este külön megfésülték és kivasalták volna a havat a Roth–Eötvös különítmény tiszteletére. Az időjárás is együttműködő volt — napsütés, csillogó hó, hegyi panoráma, minden, ami a tankönyvben meg van írva a „tökéletes sítábor” címszó alatt.
A kezdők látványos fejlődésen mentek keresztül:
bizonytalan csúszás → egyre bátrabb kanyarok → végén már mosolyogva integetés a felvonóról.
A haladók pedig olyan eleganciával szelték a pályát, hogy néha komolyan felmerült: nem is diákok, hanem titokban leszerződtetett alpesi síelők vannak köztünk. A hegy valószínűleg tapsolt volna, ha van keze.
A napok síeléssel teltek, az esték pedig jókedvvel, nevetéssel és az elmaradhatatlan „ki esett a legnagyobbat, de a legstílusosabban” történetekkel. Közben észrevétlenül erősödött a csapat, barátságok születtek, és mindenki átlépte a saját kis határait — ki a pályán, ki a bátorságban, ki pedig abban, hogy harmadszor is visszament a fekete pálya közelébe megnézni… messziről.
Az utolsó este a hagyományos síelővé avatási ceremóniával koronáztuk meg a tábort.
A frissen bátorságot, kitartást és ügyességet szerzett résztvevők ünnepélyes keretek között kapták meg feladatukat: hivatalosan is a „Donovaly sípályáinak ördöge”-ivé váltak.
A vidám próbatételek és a sok nevetés után mindenki átvehette a jól megérdemelt Tanúsítványt a részvételről, amely nemcsak a táborban eltöltött napokat, hanem a fejlődést, a kitartást és a közösségi élményeket is jelképezi.
Összegezve: szakmailag fejlődtünk, testileg kellemesen elfáradtunk, lelkileg feltöltődtünk, és igen… lehet minket nyugodtan irigyelni, mert megtanultunk SÍELNI!!!!
Péntek volt az utolsó nap amikor síelhettünk, délután 14.00 órakor jött értünk a busz és indultunk haza.
Köszönetünket szeretnénk kifejezni az Iskolánk vezetőségének és ismételten köszönjük Varga Árpád testnevelőnek – felvidéki szervezőnknek a közreműködését, mert segítsége nélkül nem tudtuk volna ezt a színvonalat biztosítani a síelés örömeihez, továbbá köszönetünket fejezzük ki a „SOPRONI ERDÉSZ ÉS FAIPAROSOK BARÁTI KÖRE”- nek a táborunk támogatásáért!
Pénteken este 21:00-ra órára érkeztünk Sopronba.
MINDENKI EGYBEN VOLT – EMBERT NEM HAGYTUNK HÁTRA!
Dóra György
szervező testnevelő